Forrest67 2011.01.13. 10:36

Ad Victoriam!!

Sabaton - Coat of Arms

Nem mondhatom magam régi Sabaton fannak. Igazából néhány hónapja ismerem az együttest, azelőtt csak hallottam innen-onnan róluk, de egy legyintéssel elintéztem a dolgot, mondván mi sem áll távolabb a kis szimfónikus-metálos lelkemtől, mint a "military power metal".

2010 novemberében, aztán önálló koncerttel jöttek hazánkba, és mivel pár barátom igen lelkesen várta az eseményt, úgy gondoltam belehallgatok már hogy mi is ez tulajdonképpen. Nem mondhatom hogy elsőre teljesen megfogott, de annyira felkeltették az érdeklődésemet, hogy a koncertre elmenjek. Hát nem bántam meg... Még úgy is, hogy éppen csak ismertem a számokat, életem egyik leghangulatosabb koncertje volt ez. Teljesen közvetlen a banda, hihetetlenül meg tudják mozgatni a közönséget. Az énekes, Joakim Brodén rendkívül karakteres frontember, ő az együttes lelke.

Így került a Sabaton a toplistás kedvenceim közé. Ezét fogom most leelemezni nektek 2010-es albumukat, a Coat of Arms-t.

 

A nyitószám, a "Coat of Arms" azonnal belevág a Sabatonos hangzás legjavába. Himnikus, zúzós albumkezdés, éppen olyan, amit már megszokhattunk a srácoktól.

A második helyen lévő "Midway"-el az egyetlen komoly gondom az, hogy rövid. Mindössze 2 és fél perces, pedig egész jó szám lenne belőle, csak mire beindul, már vége is.

Az 1944-es Varsói felkelésnek állít emléket az "Uprising" című szám. A náci elnyomás alatt lévő Varsóban felkelés tört ki, melyet a németek rendkívül kegyetlenül levertek. Közel 200 000 lengyel halt meg, a túlélőket pedig koncentrációs táborba szállították. "Mikor a legyőzötteket elszállították, a német tisztek tisztelgéssel fejezték ki hódolatukat a lengyelek hihetetlen bátorsága és becsülete iránt." /Wikipedia/ A Sabaton pedig ezzel a számmal fejezi ki tiszteletét előttük. Mint tudjuk, a zenekar elsődleges célja az, hogy a történelem nagy csatáit, háborús eseményeit örökítse meg egy-egy dalban.

Negyedik helyen robban a "Screaming Eagles", igazi koncertszám, sokak szerint a legjobb szám az albumról. Szerintem van jobb is, mindenesetre erős zene, az biztos.

Nálam az album csúcspontja a "The Final Solution". Érdekes, mivel épp ez az egyetlen lassú szám a lemezen. A nevéből már rá lehet jönni (A Végső Megoldás), hogy a holokausztról szól a szám. Ünnepélyes szintetizátorszólóval indít,  majd egy szolid dob-gitár alap csatlakozik hozzá, Joakim is kicsit visszafogottabban énekel. Egyszerűen nem lehet nem beleborzongani ebbe a számba, a kórusokkal megtámogatott refrén, és a végén, mikor ellhallgat a zene, és csak az énekes+kórus nyomja a refrént, aztán fél hang felugrással visszacsatlakozik a zenekar, hát az eszméletlen.

"Aces in Exile" a hatodik szám címe, itt újból zúzósabb vizekre evezünk légtérbe szállunk, mivel az angliai légicsatákról szól ez a szám.

A "Saboteurs" kellemes gitárszólóval indít, majd egy tipikus sabatonos-zúzda lesz belőle.

Hirtelen a német oldalon találjuk magunkat, a "Wehrmacht" című szám egy igazi menetelős nóta. (a Wehrmacht a németek hadseregének megnevezése)  Kivételesen a nácik szemszögéből látjuk a dolgokat, persze kissé ironikusan kell venni. Nagyon kellemes a szám közepén feltűnő latin szöveg: "Ad victoriam, ex machina, non sibi sed patriae", mint  egyfajta induló. Szinte kedvet kapunk kimenetelni a frontra, csak a feeling kedvéért. :)

"White Death" nekem nem mutatott fel sok újat, egy a sok jó Sabaton szám közül.

Az utolsó helyen a "Metal Ripper" áll. Már két korábbi albumot is olyan számokkal zártak, melyek magáról a metál zenéről szólnak, olyan igazi bulizós nóták. (Metal Machine, Metal Crüe). Ez is abba a sorba áll be, kellemes lett ez is, de az előbb említett két szám nálam kenterbe veri...viszont albumzárásnak jó.

Összegezve:

Első hallásra a legtöbb Sabaton szám egyformának tűnik. Viszont ha újra és újra meghallgatjuk őket, mindegyikben felfedezünk egy-egy dalalmot, gitárszólót, kórusbetétet, ami baromira megfogja az embert, és azzal az egész számot megszeretteti vele. Az új album mindössze 40 perces, de igen erős számokból áll össze, és érezni, hogy kiforrottabb a hangzás mint korában. Rengeteg kritikus áll tanácstalanul az előtt, hogy a Sabaton mi a franctól lehet ilyen sikeres?! Szerintem kár felakadni ezen, az egész zenének van egy sajátos hangulata, nem törekednek világmegváltó nagyzenekari művekre, és talán épp ez az egyszerűség (de közel sem igénytelenségről beszélünk!!!) az, ami megfogja az embert. Aki pedig koncerten látja őket, az menthetetlenül megfertőződik. :)

~Forrest67~

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lemezfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr342580703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása